Egy gyönyörű tájon játszódik az egész. Madarak csiripelnek, virágok nyílanak, békés minden. Leányok játszadoznak a dús gyümölcsfák között. Férfiak jelennek meg, harsányak, durvák, összetörik az idili képet. Hencegnek, hogy ők már sárkányt is öltek, messzeföldön ők a legvitézebbek. A durvaságuk bántóan hat az egész tájra. Egyikük dicsekszik, hogy ő tud sárkányt is festeni, de ezzel elveti a sulykot.
Egy hang szólal meg mindenhonnan: Igen? tudsz sárkányt festeni? Azokkal az egéragynyi festékes tégelyekkel? És miből rajzolod meg az ezertonna sziklafalat, meg a kilométer mély barlangot? A táj lassan változik és kezdi magával sodorni a fennhéjázó férfiakat… a hegyoldal átalakul és egy hosszú szalaggá válik, mellyen sodródnak kilátástalanul. Majd fűrészfogak bújnak ki belőle és kilométer hosszan szabdalják le az első férfinek a kezeit és a lábát. Majd cápafogak jelennek meg és szabdalják halálra a másik férfit. Lassan minden jajkiáltás a tengerbe vész, és még mindig változik az egész táj… Madarak csiripelnek, virágok nyílanak, békés újra minden. Leányok játszadoznak a dús gyümölcsfák alatt.